Ajánló:
A Josep Kosinksi-féle Feledésben egy fordított teremtéstörténetként átélhetjük az utolsó még a Földön élő ember "pár" elköltözés előtti napjait. Jack Harper (Tom Cruise) és Viktória (Andrea Riseborough) az emberiség Szaturnusz holdjára való költözködéshez szükséges Földön maradt erőforrások biztonságos kitermelésében teljesít szolgálatot. A feladatukat nehezíti, hogy lent azoknak a dögöknek a megmaradt hordái leskelődnek rájuk, akik elpusztítása miatt az emberiségnek fel kellett áldoznia a bolygóját. Egy napon azonban egy lezuhant űrhajó roncsai közül kimentett Júlia (Olga Kurylenko) személyében furcsa vendég érkezük hozzájuk.
Kritika:
Kosinksi rendezőtől a Tron Legacyhoz hasonlóan megint csak egy minimalista, modern kütyükkel telerakott környezetet kapunk, amit a történet felvezetésével jól alá is grundol: A Feledés játékidejének első fele a Andrew Stanton-féle Wall-E és Duncan Jones Holdjának hangulatában zajlik. Furcsa mód nincs az az átmenet, ami mondjuk John Hillcoatnak Az útjában, vagy Danny Boyle rendezte 28 nappal későbben megvolt, melyekben fel-fel bukkan egy csoportnyi túlélő (ne adj Isten Alfonso Cuarón-féle Ember gyermekéhez hasonló menekült táborok lennének). A Föld már az emberektől teljesen lakatlan: atom fegyvereinkkel mi magunk tettük azzá, amikor megvédtük egy idegen inváziótól. Csupán két törölt emlékezetű (védekezésképp, hogy a dögök nehogy információt szedhessenek ki belőlük, ha fogságba kerülnek) takarító maradt még hátra ideig-óráig, hogy megvédjék azokat a kutakat, amelyekből a Steven Spielberg-féle Világok harcához mintájára maga az emberiség szivattyúzza ki a maradék erőforrást. A film bár két szereplővel indít az okos rendezésnek köszönhetően mind végig azt érezzük, hogy van egy WALL-E-hez és a Holdból Sam Bellhez (Sam Rockwell) hasonló Harperünk, aki mindennap kijár elvégezni a rutint és közben azon gondolkodik, hogy valami nincs rendbe ezzel az egésszel, hogy ilyen könnyedén feladja az emberiség az otthonát és van egy Viktóriánk, aki hasonló a 2001: Űrodüsszeia HAL 9000-jéhez (Douglas Rain hangja), vagy a Holdban szereplő GERTY-hez (Kevin Spacey hangja): van hatalma a történésre (nagyobb mint Harpernek, mivel ő adja le a napi jelentést a központnak, ő dönti el, hogy beengedi-e a férfit az "otthonukba", de nagyon sokszor egy rossz kamera képre, szakadozó hangra és férfi által mondottakra kell hagyatkoznia a férfi küldetéseivel kapcsolatban, miközben Bellhez hasonlóan az egyetlen menekvés számára az, hogy visszaszámolja a szolgálat végéig hátra levő időt. Minden napjuk pedig ugyanabból a szempontból kerül megvizsgálásra: hatékonyak-e? -teszi fel a kérdést a Melissa Leo játszotta Sally a központ (TET) videóhívásainak végén. Egy nap azonban az idegenek hívójelére egy emberi űrhajó tér vissza a Földre, és furcsa mód a romjai közt drónok Júlia kivételével legyilkolják a még alvó legénységét. A nő megérkezésével együtt erősödnek fel Harperben az emlékek is korábbi életéből (amelyekben Júlia meghatározó szerepet játszott). Kosinski ezen a ponton hoz egy döntést, aminél jobbra is juthatott volna: kilép a felépített keretből. Alternatívaképp folytathatná sokkal szemléletesebben a három szereplő kapcsolatát, de úgy dönt, hogy inkább a dögökkel foglalkozik. Egyetlen dolgot ér el így: lerövidül a játékidő. De Kurylenko játéka és az újabb történésbe belépő szereplő: Morgan Freeman legnagyobb erőlködésére Malcolm Beech karaktere is csupán lehúzza a nagyszerű kezdést. Az a patrióta vonal, ami a fűben baseball sapkában fekvő Herperral indít a film közepén, és a befejezésbeli Roland Emmerich-féle Függetlenség napjára emlékeztető monológgal zárul, pedig idegesítő. Összegzésképp Kosinski legnagyobb hibája az arányok rossz megválasztásában volt: ha később fedi fel a dögök kilétét folytatva az addig felépített kapcsolatok adta keretben a cselekményt, és a végét hamarabb húzza meg akár tökéletesre sikerült film is lehetett volna, így azonban még nagyobb csalódás, mintha az elejétől kezdve nem tett le volna semmit az asztalra.
:Írta: Holp Gábor Dávid
osztályzat: 5/gyenge 4
