Na.
Az a nagy harci helyzet, hogy Gábor barátom most pörgeti a The Walking Dead korábbi évadait, miközben én meg nagyon lelkiismeretesen követem a jelenleg futó 5. szezon hetente érkező új részeit. Így aztán, tekintettel a sorozat minőségére és jelentőségére, a szindikátus hozott egy döntést arról, hogy ő bizonyos időszakonként ír majd valamit a daraélményeiről - én pedig minden vadonás új epizódról megszalajtok majd egy-egy rövidebb kritikafélét.
Csináltunk is egy külön matricát a témának a jobb oldalra, úgyhogy ott megtaláljátok majd ezeket az írásokat, ha később kedvetek támadna - neadjisten! - visszaolvasni őket. Mondjuk ezt a mai kis szösszenetet, amely - mindjárt a lecsó kellős közepébe csapva - az ötödik évad ötödik részébe hivatott egy kicsit - nem is tudom - bele is rúgni és meg is simogatni a fejebúbját.
Kőkeményen megvezetős jellegű epizódot kaptunk ugyanis, melynek középpontjába ezúttal a Josh Mcdermitt által megformált erősen megosztó karakter, Kapus Jenő került.
Így a következőkben az övé lesz a főszerep (no meg a spoilereké, nyilvánvalóan)...
Jenő,
az előző évadban Sgt. Abraham Ford alias Michael Cudlitz, és Rosita Espinosa, alias Christian Serratos oldalán cammogott be a történetbe, hogy azzal hívja fel magára a figyelmet, hogy mindig sokat mondóan néz bele a vakvilágba, mint aki valamit nagyon tud. És csakhamar ki is derült: igen - ő vágja, mitől zombult be a Föld nevű bolygó emberpopulációjának túlnyomó többsége és, hogy minek a révén lehet megakadályozni a maradék elpusztulását vagy bezombulását. Ehhez azonban mindenek előtt: go to Washinton...
És mi kétségkívül csont nélkül bekajáltuk, hogy igazat beszél. Mert messziről lerítt róla, hogy ő az a fajta. Az a fajta, aki nagyon tud valamit.
Hogy mit, azt csak az 5x01-ben tálalták fel nekünk, s a genetikai hókuszpókusz, amit előadott, csak tovább növelte a bizalmunkat iránta. Arról nem is beszélve, hogy Sgt. Abraham Ford mindvégig nagyon-nagyon hitt neki. Sgt. Abraham Ford pedig, a maga vagy hatvan kilós izomzatával és marcona fizimiskájával, nem az a fajta ember, akit szívesen kérdőjeleznénk meg...
És aztán jött az 5x05,
ami szépen megvezetett minket.
Először, mert azt hittük, hogy majd arról fog szólni, hogy Ricktől leszakadó triászunk, plusz Maggie, Glenn és Tara mennek tovább az úton a kisbuszukkal, aztán meg majd megy a Z Nation-t meghazudtoló fílingű hentelés és keménykedés ezerrel. Na ja. Az előbbi eleve nem jött be, mert már az első jelenetben, s egy rossz húzás következtében, felborult a járművük.
Viszont a második feltételezésünk szerencsésen helytállónak bizonyult, minthogy ezután kaptunk volt egy meglehetőst fílinges mészárlást, s ráadásul ennek során Jenő végre megölte az első zombiját - ami valljuk be, igazán örömteli fejleményt jelent a jövőre nézve!
Csakhogy hőseink, a további fordulatok hathatós ellenszereként, kerestek egy kisvárost, s azon belül is egy könyvesboltot, hogy háborítatlanul tölthessék az éjszakát.
Fúúúú - és jött is a lelkizés rendesen. Joggal tarthattunk tőle - meg is kaptuk. Szerencsére nem sokat, mert apátiánkból egyszer csak egy önfeledten szexelő Abe-Rosita páros zökkentett ki. A mókásan pornográf momentumnál csak az őket megleső Jenő volt meglepőbb és mulatságosabb. Mindennek tetejében pedig, mikor Tara rajtakapta őt, a "női domborulatok megnyugtató hatására" fogta a történteket. Majd váratlanul hozzátette, hogy ő siklatta ki a kisbuszt - bár azt nem hajlandó elárulni, miért...
Bumm...
Másnap hőseink indulnának tovább, és találnak is egy tűzoltókocsit, de egyelőre nem tudják beindítani. Szerencsére a holtpontról váratlanul egy újabb walker-horda mozdítja ki a sztorit, akiket - és ez a rész egyik csúcspontja - Jenő embertelen mennyiségű vízzel locsol le a jármű tetejéről, medencés zombipartivá változtatva az átlagos kertvárosi délelőttöt.
A back to the road, és Maggie kis speeche után arról, hogy Jenő milyen különleges - na, szóval ott robban a végső nagy bomba, ahol már a legkevésbé számítanánk rá...
Jenő ugyanis váratlanul maga nyögi ki:
fogalma sincs hogyan kell kiiktatni a zombiveszélyt. Lövése sincs a dologról. Csak azért akar Washingtonba menni, mert nincs még egy hely a világon, ahol annyira tutira biztonságban lesznek. A geek szobatudós-figurát meg csak azért adta el, mert így az erős és nagy Abe megölte neki a zombikat - amit ő nem mert megtenni. S a buszt is azért siklatta ki, hogy késleltesse az elkerülhetetlen bekövetkeztét, amikor célhoz érnek és kiderül, hogy sz*rt se tud semmiről...
A néző persze itt első körben elküldi Jenőt az írókkal egyetemben valahová az egyenlítő vidékére!
De aztán elgondolkodik: valóban, tudtak valamit a srácok, hogy ilyen szépen megvezettek minket.
Ha most csak arra utalok, hogy még az ezen a részen végigvonuló toposzok is, mint Jenő haja (és a hozzá kapcsolódó Sámsonos utalások(; vagy a főnöke (aki anno megdícsérte, hogy milyen jól néz ki) - főleg arra voltak jók, hogy elringassanak minket: igen, hősünk tényleg továbbra is vágja és uralja ezt az egészet... Sőt, ezen felül a bivalyerős zárlatig még kaptunk is tőle egy rakást a szokásos áltudományos-túlmisztifikálós szövegekből - titkos kormányzati dolgok, human genom project és hasonlók...
Jenő mellett ennek a résznek Abe a másik főszereplője - a záró flashback-ben ugyanis éppen megölné magát családja elvesztése miatt, ha nem bukkanna fel semmiből a zombik elől kocogva menekülő hősünk... - A Sgt. ugyanis tényleg hitt a feladatban. Hiszen ő egy katona, akinek küldetés kell - és, ha éppen nincsen, és valaki elég ügyes, eladhatja neki, hogy az ő tarsolyában történetesen van egy...
Az epizód összességében
nem sikeredett rosszra, de azért van nekünk itt egy erősen problémás ellentmondásunk: hiszen az egész, amiről azt hittük, hogy az emberiségről szól - végig csak Jenőről szólt.
Így aztán itt állunk egy nagyon erős karakterrel szemközt - de ismét és minden eddiginél bizonytalanabbul azt illetően, hogy akkor most végül is mi okozta a nagy megzombulást...
Kapunk egyáltalán választ erre valaha?
...
7/10 - ja, és remélem, a következő részben már Rickék jönnek végre... Bár Beth-t is elnézném még egy darabig :)
