142045439767672_1_.pngBár egy gyilkosság sosem igazolható. De a gyilkosság ötletének felmerülése sokat elárul egy szereplő felfogásról helyzete kétségbeejtő mivolta kapcsán. Nem véletlen egy nyomozás is a motivációk feltárásával kezdődik. A kriminológusok hosszasan tudnák fejtegetni, hogy az egymást jól ismerő elkövető-áldozat, vagy idegenek esetén figyelhető meg nagyobb erőszakosság. Rövid fejtegetésemben csupán a motiváció és tett Alfred Hitchcock Idegenek a vonatonban (1951) kínált elkülönítésével (annak sikerességével) kívánok néhány ennek a jegyében született filmen keresztül foglalkozni...

Idegenek a vonaton 1951

strangers-on-a-train-via-yourtrailers-net.jpgRoger Ebert valamennyi A. Hitchcock kritikája elején elmesélte, hogy mekkora hatással volt a rendezőre amikor apja úgy próbálta megnevelni, hogy egyik rendőr ismerősével bezáratta őt rövid időre egy cellába. Így válhattak számára központi félelemekké: a téves rendőri intézkedés, a rendőrséget kijátszó gyilkos. Hitch már az Idegenek... elején érezteti velünk, hogy mennyire veszélyes Robert Walker karaktere (Bruno Antiny). A férfi rezzenéstelen arccal kínálja fel teniszcsillag útitársának, Guy Hainesnek (Farley Granger), hogy tegyék el láb alól egymás idegesítő családtagjait. Bruno (R.W.) azzal érvel, hogy így a rendőröket nem vezetheti nyomra a motiváció.

strangers_on_a_train_still_610_407shar_s_c1.jpgA motiváción túl szerintem kimondatlanul "ott van" Bruno (R.W.) ötletében, hogy még számára is erkölcsi dilemmát jelentene saját apjának megölése. Beszédes jelenet, amikor (a csere gyilkosság) ötletével közönségének "eldicsekedő" férfi meglátja az áldozatára emlékeztető, Hitch lány játszotta Barbara Mortont és "lefagy": úgy látszik kelt benne némi bűntudatot (de persze lehet csak a lebukástól rémül meg).

5089.jpgAz Idegenek... sok kritikusa vél (homo)szexuális fennhangot a két főszereplő kapcsolatában. De úgy érzem, hogy a "kérés" (most tekintsünk el irracionalításától) az, ami "átlépi" a szereplők intim szférájának határát (sokat sejtető jelenetet, amikor Gay (F.G.) éjszaka Brunoék (R.W.) kastélyában jár). Danny DeVito 1987-es vígjátékában, a Dobjuk ki anyut a vonatbólban ötletesen fordítja le ezt a komédia "nyelvére", amikor Billy Crystal karaktere odaköltözik Owenhez (Danny DeVito) és annak anyjához ("áldozat jelöltjéhez"). 

Dobjuk ki anyut a vonatból 1987

throwmomma.jpgBár a Dobjuk ki... vígjátéknak erőltetett, de cselekményében jól ötvözi A. Hitchcock Idegenek a vonatonját a rendező későbbi leghíresebb filmjével, a Psychoval (1960). Jó, tudom: az Idegenek... Bruno Antonyja (Robert Walker) ugyanúgy zsarnoknak állítja be az apját, de ismerve eltorzult személyiségét apja is inkább áldozata. Owent (D.DeV.) azonban anyja, Norman Batesére (Anthony Perkins) emlékeztető módon, kisajátítja magának. A Danny DeVito játszotta karakter annyira megalázottnak érzi magát: hogy (rémítő mód) többször elképzeli hogyan végezne anyjával, ÉS egyszer azt is, hogyan fojtaná meg tanárát, Larryt (Billy Crystal), akitől nem kap elég figyelmet a számára az önbecsülés egy komoly szegletét jelentő írói fakultáción. 

momma-throw-momma-train.jpgOwen (D.DeV.) pocsék író. Az írói alkalmatlansága és magánéleti problémája egy tőről fakadnak. Így nem véletlen, hogy Billy Crystal karakterének motivációval kapcsolatos írói fejtegetése csillantja fel a férfi előtt a megoldást.

A Dobjuk ki... két címszereplő jelentéktelenségére reflektál (és ez a legnagyobb érdeme), ahogy a Hitchcock-féle zseniális történetet "lebutítva" meséli el. Ennek megfelelően a Billy Crystal játszotta lecsúszott írót hagyja ott sikeres felesége (szemben Farley Granger karakterével az Idegenek...-ben). Danny DeVito karaktere Brunohoz (Robert Walker) hasonlóan úgy gondolja, hogy a gyilkosság után elegendő Larryt (B.C.) értesíteni. Szerintem zseniális, amikor Danny Devito karaktere megszólal: ha megismer [már mint Owen/D.DeV. anyját] ön is biztos meg akarja majd ölni. De emlékezetes az a jelenet is, amikor Larry (B.C.) Owen (D.DeV.) ágyban fekvő anyjával közli, hogy a fia meg akarja öletni vele (az Idegenek... híres jelenetét parodizálva), vagy ahogy az Idegenek... két főszereplőjének rendőrséget bevonó macska-egér harcát a Dobjuk ki...-ben egy bugyutácska konyhai jelenetben látjuk újra. Szerintem A. Hitchcock is értené a poént...

Förtelmes főnökök 2011

horrible-bosses-posters-headers.jpgA Förtelmes főnökök több, az utóbbi években készült vígjátékhoz hasonlóan a Másnaposok "farvízén" evez: szereplői éveiket meghazudtoló mód szinte rálicitálnak drogfogyasztásban, alig valamit "kitakaró" altesti humorban a Superbad tinijeire. De Seth Gordon filmjében "emeli" a tétet: a zűrös legénybúcsúzhoz hasonló nagy kalandként  adja elő (Charlie Day karakterének jellemzően a "csere gyilkosságról" nem az Idegenek..., hanem a Dobjuk ki... jut az eszébe), amit a három dude viszont nem mesélhet el majd az unokáinak,  Jason Bateman, Charlie Day és Jason Sudeikis trió ügyetlen kísérletét zsarnokoskodó, élősködő és zaklató főnökeik megölésére. Bár fekete komédiának csapnivaló módon egy pillanatra sem hagy kételyt arról, hogy a három pancser KÉPTELEN megölni az életüket megkeserítőket. 

horrible_bosses01.jpgA sitcom az amerikai középosztálybeli, fehér, férfi szereplőit sodorja számukra szokatlan helyzetbe: a bűnözői életmódbaA "motivációjuk" (a több amerikai vígjátékban is megjelenő téma,) a recesszió, munkahelyi elbocsájtások. A Seth G. tolmácsolta módon szereplői tettével csupán a fehérgalléros réteg tud azonosulni (miután ez a férfi értékrend a filmek jól ismert nyelve: így szélesebb csoport is megérti). Ez az "alul" motiváltság határozza meg sztori humorát. Így mosolygunk, amikor a főszereplőket tettük létjogosultságáról az győzi meg, amikor volt top menedzser Kenny Sommerfeld (P.J. Byrne) pénzért kézimunkát kínálkozik. Pont ezért a családot a karriernél többre tartó Dale A. (C.D.) szájából hangzik el a mondat, hogy könnyebb lenne egy új munkahelyet keresni, valamint hogy "működjön" a karaktere szükség van a szexuális bűnöző "sztorira".

horrible_bosses_4.jpgA motivációs kérdésre reflektál a már-már Guy Ritchiere jellemző szélsőséges karakter ábrázolás: ahogy a poszteren is szerepelő egy-egy szóval (pszichopata, férfifaló, tapló) leírható a főnökök személyisége. De legalább annyira fontos, hogy mennyire "hihető" a karakter. Amikor Kevin Spacey játszotta Dave Harken két perces késése miatt Nick H. (J.B.) vezetői képességeinek hiányát firtatja és bürökpohárként odanyújtja a teli whiskeyis poharat, akkor valóban Nick (J.B.) legszörnyűbb napjának érezzük azt. De Jennifer Anistontra (amellett, hogy a "zsánernek" megfelelően Seth G. egy beszélő női nemi szerv szerepét szánta neki,) nem tudok másképp ránézni, mint egy követelőző (önjelölt) "szeretőre". 

A leírtak után Seth G.-nak sikerült a legjobb befejezéssel előrukkolnia (SPOILER). D. Harken (K.S.) gondolkodás nélkül golyót repít a fotelja alatt talált mobil tulajdonosába (K. spacey karakterének megfelelő motiváció): Bobby Pellitbe (Colin Farrel), Kurt B. (Jason Sudeikis) főnökébe. A három tehetetlen férfivel áldozatot "cserél" a sors...

 Borzalmas emberek 1986

nh0nq1nk7jtlzv1aj7snspmjyqy.jpgA Danny Devito játszotta Sam Stone a Borzalmas emberek első néhány percében hosszasan fejtegeti szeretőjének, hogy mennyire gyűlöli a feleségét. Csupán afelöli kétségbeesésből vette el őt, hogy úgy tűnt a Barbara (Bette Middler) rövid időn belül hozzájuthat örökségéhez. Az após viszont még élt vagy tizenöt évig, Sam (D.DeV.) kénytelen kelletlen megcsinálta a saját szerencséjét. De a hosszú évek alatt (saját kapzsisága miatt) csak gyűlt benne a harag, és most úgy érzi, hogy a nő vagyona is jár neki. De Sam (D.DeV.) nem sejti azt (honnan is tudhatná), hogy szeretője, Carol (Anita Morris) hasonlóan viszonyul ő hozzá. 

27b6e0409dbbed3583bc158934d.pngSam (D.DeV.) már otthon a gyilkossághoz szükséges kloroformos zsebkendővel a kezében jön rá: feleségét elrabolták. Kesslerék (Judge Reinhold, Helen Salter) tisztességes emberek (Ken/J.R. munkahelyén vásárlója rábeszéli az olcsóbb, de jobb hangfalara). De még ők sem akarják "lenyelni a békát", hogy Sam Stone (D.DeV.) Sandy Kessler (H.S.) ruhatervét lenyúlva gazdagodott meg. Kesslerék csupán akkor tévednek, hogy a férfit saját jól működő párkapcsolatukból (és tulajdonképpeni elfogadott emberi viselkedésből) kiindulva felesége elrablásával próbálják sarokba szorítani (motiválni). Így áll elő az a faramuci helyzet, hogy Sam (D.DeV.) az Idegenek... alapötlete szerint "mással" akarja elvégeztetni a piszkos munkát (úgy, hogy mindent a "túszejtők" utasításával szöges ellentétben tesz), levéve magáról a felesége halálával kapcsolatban a motiváció "terhét". Ezzel összefüggésben a legfőbb ok, hogy végül a D. DeVitora jellemző szerethető bűnöző fazon nem ússza meg a dolgot, szándékának lelepleződése az "emberrablók" és felesége előtt. 

ruthlesspeople-judge-reinhold-bette-midler.jpgPersze egy misét mondatot megér az is, hogy Sam (D.DeV.) félre ismeri szeretője szándékát, ÉS hogyan hat a cselekményre katalizátorként, amikor motivációja lelepleződésétől tartó nő egy félreértésből adódóan megzsarolja a nyomozást vezető rendőrfőnököt (hogy zárják be Samet/D.DeV.). 

Förtelmes főnökök 2. 2014

b0zurkociaeltlg_1.pngHuh. Förtelmes főnökök 2. A folytatás egyedüli érdeme, hogy nem akarta "újraforgatni" az első részt. A trió ehelyett belevág az "amerikai álom" megvalósításába: saját multifunkcionális zuhanyfejt készítő vállalkozást nyitnak. Ti nem erre gondoltatok? :) A Christoph Watz játszotta Bert Hansen és fia, "Steve Stifler (Michael May) kettő" Rox Hansen (Chris Pine) azonban az orruk alá dörgöli az örök igazságot: aki hülye ne vállalkozzon még több pénzt csak pénz képes fialni. Az első rész erkölcsi útmutatása alapján már ez elég indok lenne a gyilkossághoz. De eszük ágában sincs megölni őket. Ehelyett úgy döntenek, hogy elrabolják az "arany ifjút". 

A poénok (az elődjéhez képest) a folytatásban még infantilisabbak. Egyik, másik "vicces" jelenet, mint ha a három férfi fejére írná piros betűkkel: JEEERK. Rox H. (C.P.) felismeri az ebben rejlő lehetőséget: áldozatjelöltből elkövetővé válik. Elrabolja magát nekik. Az apja megfejésének ötlete, amikor kiderül, hogy az nem siet érte fizetni, átcsap gyilkos szándékba. A három balek akarata ellenére válik Rox H. (C.P.) "csere gyilkosává". ÉS a nézőkkel ellentétben csupán az utolsó félórában jönnek rá a valódi szándékára. Végül egyedüli megoldásképp marad a tettenérés. Rox H.-nak (C.P.) magának kell beismerni a tettét. Még szerencse, hogy a főszereplők segítségére siet egy elcserélt mobiltelefon...

1280x720-von.jpg

Bár bele sem merek gondolni, hogy mit szólna Hitch az írásomban idézett filmek egyikéhez, másikához. De szerintem a mondanivalómat jól szemléltették. ÉS vége...

(HGD)

Címkék: krimi thriller esszé vígjáték

A bejegyzés trackback címe:

https://borostaszerint.blog.hu/api/trackback/id/tr337032063

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása