A Ryan Reynolds játszotta Jerry egy [egész] jóképű fiatal férfi. Bár szemmel látható mód nem egy zseni. Csupán a "kádgyári" munkára futotta tőle. De esténként mégis valamiféle elégedettséggel megy haza a házi kedvencein kívül teljesen üres lakásába. Akkor kezdődik a baj, amikor elfogja az érzés, hogy többre érdemes...

A zene néhány évvel ezelőtt [végleg] eltűnt az életemből. Arra gondolok, hogy magamtól nem ülők le, hogy én [most] bármilyen számot meg szeretnék hallgatni. Totálisan hidegen hagynak a kereskedelmi csatornák [zenei] tehetségkutatói. De közben arról [is] szól a dolog, hogy elfelejtettem a számok címét [és hogy mit éreztem némelyik meghallgatása közben].

Csak amiatt mondtam most el e gondolatot nektek, mert tegnap a Tökéletes hangot néztem meg. És [magamnak is] be kell vallanom, hogy TETSZETT az akár egy Music Television [MTV] "igaz történetnekˇis betudható cselekményével [utoljára ennyire naiv története szerintem a Hajrá csajoknak volt] együtt. Sőt utána, a filmben felcsendülő átdolgozás nyomán, betöltöttem youtubeon a blackstreettől [feat dr. dre, queen pen] no diggity-t  és csaptam egy belső bulit... Ti mit hallgatnátok most újra?

Tegnap [végre] megnéztem a Marjane Satrapitól A hangokat [The Voices, 2014]. Csak ajánlani tudom [, és hamarosan egy kritika formájában meg is teszem itt]. Röviden Ryan Reynolds [most már mondhatom, hogy rá jellemző módon, ismét "érdemes"] szerepében egy kicsit furcsa, de szerethető pasast alakít. Aki szorgosan dolgozik a helyi "kádgyárban", és akivel nincs is [komolyabb] baj addig, amíg szedi a skizofréniára felírt piruláját. De miután úgy gondolja, hogy a fejében létező, ártalmatlan hangok csupán feldobják a mindennapjait, félbe hagyja a felírt gyógyszer szedését. Elszabadul a pokol. A fiatal férfi hamarosan kivetkőzve magából egy Doktor Dolittle (Eddie Murphy) és Norman Bates (Anthony Perkins) bogaraival bíró tébolyulttá válik. A film legemblematikusabb jelenete, amikor a férfi a hűtőből kiveszi a tejet [persze csak 2 százalékos zsírtartalmút], kornflakest és áldozata [tartósított] fejét. És csap egy hamisíthatatlan amerikai reggelit [lehet, hogy a fej a dobozban volt ajándékként? :) ]... ez számomra már most kultikus jelenet. Szándékosan utalok a bejegyzés címében Kurt Vonnegut regényére, mert ehhez mérhető morbiditással ott találkoztam...

Hamarosan jön a kritika is...

A blog új saját rovataként fog jelentkezni mostantól a DUDE, SERIOUSLY WTF? Amelyben [minden] a filmnézés közben felmerülő [értelemre vonatkozó] kételyt fogalmazok meg. És [majd] az Isten igazán rossz kategóriába tartozó filmek kritikái is ide kerülnek. Beköszönésképp A kártyavár összedől csapta ki biztosítékot. A filmet a Cerkával folytatott Fácánvadász beszélgetés alapozásául néztem meg. A nagyon jóra sikerült első rész után a trilógia átvált valamiféle ügynök játszmába. De még két filmet készítettek egy egyben bőven elmondható történetből. Így nagy tér jut az ehhez hasonló elfuserált jeleneteknek.

A dán titkos rendőrség a kártyavár... játékidejének 50. perce körül elhívja Mikael Blomkvistot (Michael Nyqvist) "beszélgetni". Akkor zajlik le a következő p*nisz mutogató beszélgetés:

- Hosszas egyeztetés után a miniszterelnök engedélyt adott a mindenre kiterjedő vizsgálatra. 

- Az mit jelent? [HGD: Blomkvist okoskodik].

- MINDENRE KITERJEDŐ VIZSGÁLATOT. Amely lehetővé teszi, hogy az állam vádat emeljen bizonyos személyek ellen. [HGD: Értem. Nem mintha bármiféle mezei vizsgálat ne lenne erre alkalmas].

És amikor megszólal a szőke nő:

- A 70-es, 80-as években a csoport tagjai voltak.

- Csoport?

- Igen.

- Mi lenne, ha elneveznénk valahogy? Mondjuk szekciónak? [HGD: színoníma szótár. szekció:  osztály, szakosztály, szak, tagozat, részleg, ágazat, blokk, divízió, egység, szakág. Miért jobb ez?].

Akár egy burleszkben. A kártyavár... eddig a hónap legrosszabb filmes élménye volt.

HGD: A [borostaszerint] blog új vállalkozásának lehettek most az olvasói. Röviden arról szól a történet, hogy a blogolásnak közösségi élménynek kellene lennie. Evégett szeretnék más blogok íróival újra és újra beszélgetni [a mozikban épp futó, vagy nem régiben vetített] filmekről. Az első beszélgető társam Cerka a darksidejoint.blogspot.hu/ blogról. Szeretnélek üdvözölni itt nálunk! Bár rengeteg dolog kiderül rólad a blogod ask.fm csatornájáról. De mégis arra kérlek, hogy röviden mutatkozz be nekünk, mit lehet tudni rólad, a blogodról és a blogger múltadról?

Cerka: Először is köszönöm a lehetőséget. Már sok-sok éve, hogy először virtuális tintát ragadva megosztottam a gondolataimat, igaz, eleinte még nem filmes témában, de arra sem kellett sokat várni. Cirka négy és fél évig csináltam a moziZoom nevű oldalt, amely főleg hírfolyamként funkcionált, de végül beleuntam abba lavinába, amellyel a filmipar elárasztja a fogyasztókat, kezdve az előzetes előzetesének előzetesével, a naponta megjelenő poszterekig, tv-spotok, és a többi. Így húztam egy vonalat, és ez a vonal a DarkSide Joint lett, ahol szabadon írok régi és új filmekről egyaránt, amit éppen megnézek. Filmek terén amúgy mindenevő vagyok. Néha toplistázok, vasárnaponként pedig egy bejegyzésen belül összegzem a hét fontosabb híreit. Nagyjából ennyi volna a lényeg.

Nos, megérkezett az idei tavasz utolsó TWD-kritikája, ami ezúttal egy duplázás az utóbbi két részből, beleértve a vasárnapi finálét is. Persze kőkeményen SPOILERES, minden tekintetben... 

Youtube:

Inda:

SzJ

Manapság a különböző információk irreális mennyisége áramol. Bankszámlaszámok, személyes adatok és féltett [kormányzati] titkok sokasága rövidebb, hosszabb számsorokba kódolva. Ahogy az általam [annyira] kedvelt Phil Alden Robson film, a Komputerkémek főszereplői felismerték, a hackerkedésben rejlő lehetőség az adatok [és azok manipulálásának] a fizikai létünkre gyakorolt hatásából adódik [és fordítva, a háromszáz valahány utas ad értelmet a radaron a pontnak]. Már a dörzsölt rossz fiúk legkevésbé [sem] akarnak egy bank szerverébe, a pénz fizikai helyére betörni megkockáztatva a lebukást [jól követhető "ujjlenyomatot" hátrahagyva].  Helyette igyekeznek szellemek maradni a rendszerben...

Már a második rész is elérhető a youtube-on

és az indán! :)

Na, hogy mielőbb törleszthessük egy régi adósságunkat, gőzerővel kezdtünk el dolgozni a 2014 legjobbjait összesítő listáink maradékán. Mi több: úgy döntöttük, hogy a sorozatos toplistákat áttelepítjük a blogról a videócsatornánkra.

Jelentjük: a dolog az első ilyen tematikájú anyagunk feltöltésével megtörtént. 

Íme tehát: a 2014 10 legjobb női mellékszereplőjét összesítő anyagunk első része, amelyet kisvártatva követ majd a második is!

Youtube:

Inda:

Ma összejött a 100 követő facebookon. Ami nagy szó. És köszönet érte. Nem azért, mert 'lájkvadászok' vagyunk. Csak hát az emberek azt tudják olvasni, ami eljut hozzájuk. Lehetünk bármennyire nívós oldal, akkor is csak magunknak írunk, ha nem találjuk meg azt a csatornát, amelyen keresztül eljuthatunk mind több emberhez [és véleményre bírhatjuk őket]. Remélem hamarosan az 1000. rajongónkat köszönthetem. Addig is jó filmnézést, sorozatozást kívánok mindenkinek!

Keressük továbbra is a kritikaírói ambíciókkal és tehetséggel megáldott embereket. Emailben várjuk a jelentkezőket: borostaszerint@gmail.com. Várunk téged írj akár filmekről, sorozatokról, könyvekről vagy zenéről. Amit kínálunk az egy igényesen összerakott felület. Kritikus kollégák. A többi pedig rajtunk múlik, hogy mit hozunk ki a dologból.