Folytatódott a pótlólagos sorozatdara, bár legfőképpen a hét első felében - aztán már nem maradt túl sok időm a folytatásra. Ehhez képest azonban így is szépen haladtam és egy-két komolyabb pozitív élménnyel is gazdagodtam. 

Gotham s01e14-s01e15: Hamarosan érkezik a vonatkozó vlog-bejegyzés, úgyhogy nem húznám nagyon az időt fölösleges részletezéssel. A lényeg az, hogy a Gotham nagyon-nagyon jó úton halad előre és nagyon-nagyon nincs semmi baj vele. Csak a nézettsége ne csökkenne állandóan, a fene vigye el! 

House of Cards s03e07: Egyetlen epizód, egy nagyon furcsa rész csúszott le a torkomon az elmúlt héten. De mindaz, ami benne történt, még inkább megerősített abban: fogalmam sincs, mi történik a House of Cards-szal. Elsőrendű karakterdrámát kaptunk ugyanis, és egy tökéletesen felépített 50 percet. De mindez egyáltalán nem illik a sorozat eddigi szövetébe és a főkarakter jellemfejlődésébe... Márpedig ezek a fő okok, amelyek miatt Beau Willimon politikai témájú alapvetését nem csak szeretni lehet, de rajongani is képesek vagyunk érte. 

Izombie s01e05-s01e06: Aranyos, geekes, fekete humoros - ezért érdemes követni az Izombie-t. Ugyanakkor néha kicsit több a szappanhab, mint amennyi indokolt lenne. No meg a karakterek is túl lájtosan veszik a hajtűkanyarokat. Persze ez még mindig privát nyavalygás - a sorozat összességében jó és egy egészen új piaci szegmenst fed le. Ezt pedig nem lehet nem elismerni. Csak hát, úgy érzem, nem élvezem annyira, mint amennyire szeretném... 

Marvel's Agent Carter s01e05: Erről a cuccról is lesz hamarosan valami. Megérdemli. Popcorn, de állati finom és egyedi ízű. Egyértelműen házias jellegű - féltő gonddal és sok munkával gondozták hozzá a kukoricát, hogy aztán ilyen finom és tartalmas íze legyen a termésnek. Azért persze lehetne egy kicsit több egyedi összetevő is benne - viszont országos adós szórakoztatásnak, azt kell, hogy mondjam, csillagos ötös. És az nem potomság! 

Orphan Black s03e02: Az új szezon felettébb beteg és szórakoztató, ugyanakkor az évadnyitóhoz képest lassult a tempó, így több idő jutott a karakterépítgetésre és nagyobbat üthetett a zárás is. Az eheti epizód határozottan az első szezon hangulatát szállította, plusz a Leda- után a Castor-projektről is megtudhattunk végre egy-két érdekes infót. S ezzel együtt kaptunk egy-két érdekes karaktert is a Castor-klónok közül - igaz, az egyik mindjárt meg is pusztult. C'est la vie. 

The Americans s03e08-s03e11: Hűha, hűha és hűha! - A The Americans még sosem állt ilyen toronymagasan. Egy videót ez a széria is bőven kiérdemelt, mert valami akkorát hozott, és különösen is az utóbbi két részben, hogy még mindig ki van akadva az álkapcsom, annyira leesett az álam. Meglépni egy ilyen bátor fordulatot, ráadásul ilyen szépen és elegánsan... - úgy tűnik, ez már tényleg sorozattörténelem. És akkor még enyhén fogalmaztam. Már most nem tudom, hogy fogom kibírni a negyedik évadig, pedig még be sem fejeztem a harmadikat! 

Penny Dreadful s02e01: Visszatért a legartisztikusabb tavalyi misztikus anyag. Visszatért és a mi elégedetten bólogatunk. Ugyanis, ahogyan az elvárható volt, kicsit nagyobb fordulatszámot kaptunk, mint az előző szezonban - új karakterekkel és továbbra is nagyon erős párbeszédekkel. Úgy tűnik, ennek a szériának a legnagyobb értéke, Eva Green játékán túl, még mindig az irodalmias nagymonológok és a kőkemény fordulatok sajátos kombinációja, ami mesterien illeszkedik a díszes viktoriánus képkeretbe... - Vajon mikor fogják mindezt a kritikusok is elismerni? 

Szöllő