images.jpg

"YOO, listen up here is the stroy..."

Kritika: emlékeztek még, amikor Tony Stark (Robert Dawney Jr.) egy afgán kis faluban elkészítette első kezdetleges Óz, a varázsló Vasemberére emlékeztető páncélját: a harmadik résszel körbe ért a történet. A legújabb páncélt már a gondolat vezérli. Stark furcsa perverziójaként a pincéjében sorba állnak a korábbi modellek egy fajta "evolúciót" mutatva: ennek a fejlődésnek a mozgatója, pedig az alkotójuk félelme, amely próbálja minimálisra redukálni a védtelenségét: amit úgy tesz meg hogy maximálisan uralni akarja az általa teremtette technológiát (a Filmvilág 2013/04 számában Huber Zoltán: Így használd az okostelefonod. Heidegger és a Vasember című írása foglalkozik ezzel bővebben). Így különösen kontrasztos volt, hogy a film nagy részében a páncél nem úgy szuperált, ahogy kellett volna, vagy épp szétesik. A "horzsolásokkal" teli Vasember páncél a "Stark-féle univerzum" sebezhetőségét nem is éreztethetné jobban. A filmnek ez a pánik szerű érzés az egyetlen olyan mondanivalója, ami összetartja az amúgy nehézkes történet mesélést. Ami a rengeteg hibája ellenére gondolatilag nagyon is a korábbiak végkifejlete: imádtam azt a jelenetet, amikor Starkot a Vasember páncélba bújt Pepper Potts (Gwyneth Paltrow) menti meg egyszerűen nem tudtam már eldönteni, hogy van-e bárki is a páncél mögött (a másik parás jelenetem az volt, amikor a páncél nélküli kezéből kilőtt lézerrel teszi harcképtelenné rövid időre az egyik rossz fiút egy víztorony alatt). Stark és a Vasember páncélja egyszerre fonódik össze ezer szállal, és idegenedik el (hátra kell hagynia akár egy kacatot egy gyerek fészerében, hogy újra megtalálja magát). Starkéval párhuzamba állítja a készítő az amerikai psziché tudatalatti mélységeiig média vezérelte pánikját. Amit a cselekmény Barry Levinson-féle Amikor a farok csóváljához (nagy kedvencem) és a Michael Moore-féle Fahrenheit 9/11-hez "képzelődéseihez" (valóban azok???) hasonló gondolatiságából kiinduló ügyeletes rossz fiú, a Guy Pearce játszotta Aldrich Killian meglovagol. Erőltetettsége ellenére is úgy gondolom, hogy ugyan úgy zárja az afgán fonalat, mint ahogy Stark is megküzd a maga "Vasember démonjaival". Guy Pearce karaktere pedig: IGEN, marhára idegesítő, de mégis szerintem jól passzol a Vasember-filmek rossz fiúinak sorába (ugyanaz az önmagát nagyszerűen eladó karkter, mint Mickey Rouke volt Ivan Vankoként a második részben, ahogy egy tetőn árcsorgó lúzerből egy komoly fenyegetést jelentő antagonistává növi ki magát: a Vasember ellenfele, ha csak nem az űrből érkezik csupán olyan lehet, aki tisztában van a nyugati világ érvénysülési szabályaival). Az, hogy a film játékidejéből egy órát Robert Downey Jr. végig poénkodik egy gyermekszereplővel, Harleyval (Ty Simpkins): erre mit mondjak? még mindig jobb, mintha kutyaidomárnak ment volna el arra az egy órára, amíg magát kereste. Persze a mai okostelefonon edződök jobban örültek volna, ha egy huszonnégy órában azt nézhettük volna, hogyan teszteli az új kütyüjét Stark, de azt hiszem, hogy a végső fél órában megkapjuk a nagyon pöpec akció jeleneteket. A végén persze ott van az olcsón odabiggyesztett cliffhanger (habár Robert Downey Jr. nyilatkozott már olyat is, hogy nem akar részt venni több Vasember filmben, de gondolom olcsó reklám), de mégis gondolatilag érezhetően lezárt (úgy fejezték be, hogy akár ez is lehetett volna az utolsó rész): ami indokolt is, hogy ennyire kerete legyen az eddigi filmeknek, nem mondom, hogy remélem, de szerintem még lesz folytatása a történetnek.

Írta: Holp Gábor Dávid

osztályzás: 5/4 

Címkék: sci-fi képregény akció 5/4

A bejegyzés trackback címe:

https://borostaszerint.blog.hu/api/trackback/id/tr955248980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.