Egyetlen egy egészen pontosan meghatározható oka van annak, hogy miért pont a Noét pótoltam először a tavalyi esztendő jónéhány elmaradt, ám feltétlenül meglesendő tétele közül - s hogy miért erről a moziról írok első ízben 2015-ben.

Az okot Darren Aronofsky-nak hívják. 

Aki a Pi rendezőjét (a tévedések elkerülése végett erről az alapvetésről van szó!!!) emlegeti nekem, az úgy tegye, hogy az egyik kedvenc szerzőm az elmúlt évtizedek poszt-újhollywoodi, vagy mittoménmilyen érájából. Aki a Pankrátor, a Fekete hattyú, is különösen is az általam legnagyobbra becsült Forrás alkotójáról beszél jelenlétemben, az legyen nagyon óvatos és körültekintő, mert én ezzel az emberrel kapcsolatban általában csak a dícsérő szavakat tudom tolerálni. 

Ezzel együtt annyiban egyetérhetek az eddig a megtekintésétől eltántorító negatív kritikákkal, hogy a Noé Aronofsky talán leggyengébb dobása. Nade, hogy vallási giccsről vagy puszta látványfilmről beszélnénk az esetében, nuku szellemi kontenttel, vagy, hogy a rendezőnek semmiféle szerzői kézjegye nem fedezhető fel benne, azt a következőkben azért nagyon határozottan cáfolnám. 

A Noé minden ellenkező híresztelés dacára nem vallási giccsfilm - habár egy-két jelenetben, mintha tényleg afelé hajlana. Azonban előbb tekintentém bioterrorista propagandafilmnek (majd erre még utalok lentebb), biblikus fantasy-nak (ami egy egész szimpatikus műfaj és csakis támogatni tudnám a felfutását, ha úgy művelnék, mint itt Aronofsky tette), de leginkább talán egy a teljes bizonyosságból a teljes identitásválságba átcsúszó középkorú pasi történetének, aki túlságosan szeretne mindent jól és precízen csinálni - pedig írva vagyon, hogy aztat nem lehet... 

Ja, igen - a Noé nem vallási propagandafilm. Az egész sztori annyira ősi és pogány hangulatú, hogy nincs benne semmi ájtatoskodás vagy színelés. Mintha tényleg egy fiatal világ útjait rónánk, ahol minden azonos önmagával és a dolgoknak még alig van történetük. Másrészt, ami a másik fő érv - és talán ez a legfontosabb: ez a mozi bizony brutálisan belemegy az összes kérdésbe, amit az ember nem tudott, nem akart vagy nem mert feltenni ezzel a bibliai történettel kapcsolatban. 

Pl. csak a miheztartás végett: Noé vagy a háza népe mégis miért jobb arcok, mint bárki más, akinek pedig el kell pusztulnia az Özönvízben? Van-e bármi értelmes az emberiség létezésében azon túl, hogy szétcs*sszük ezt a Földet? Szüksége van ránk a Teremtőnek egyáltalán? És nekünk a Teremtőre? - Az ő létén és a Teremtés tényén kívül - ami a sztori emberiségének még annyira friss emlék, hogy nem volna értelme a dolognak - nincs, amit ne kérdőjelezne meg ez a mozi...

Az ilyen bátran belemenős mentalitás pedig legalább annyira nem illik egy magabiztos relídzsösz propaganda-darabhoz, mint amennyrie illeszkedik Aronofsky szerzői programjába, aki általában is mindig és mindenhol szeret elmenni a végső konzekvenciákig, ahol és amennyire csak lehet. Azonban, míg más mozijainál ez elég durván el szokott fajulni, a Noé végeredményben megmarad kifejezetten barátságos mozinak, s minden hibája ellenére megleheősen kellemes szájízt hagy maga után a nézőjében...

Vagy legalábbis bennem...  

De innentől beszéljenek a képek - és a spoileres leírások! 

(Hoppá, most nézem, hogy a Requiem egy álomért majdnem lemaradt a filmográfiából, de ugye elnézitek nekem ezt a kis botlást?)

1. Az ősi föld. Nem tudom eléggé dícsérni azt az ötletet, hogy a film szárazföldi jeleneteinek forgatási helyszínéül Izlandot választották, mivel ebben a tájban minden megvan, amit ősinek lehet nevezni. Kopár, mégis sokszínű - mohás, és nem füves. Mindenekfelett pedig nagyon letisztult és egységes látképet alkot, amit alig tör meg egy-két látványosan kirívó forma. 

2. Tollas kutya??? Na ez mi a fene? - Forgathatom hetekig a legrészletesebb őslénytani munkákat, akkor sem akadok ilyen szerzetre. Mellesleg, nekem nem is tetszik... - Nade mindegy, nem is ez a lényeg, hanem sokkal inkább az, hogy: 1. hősünk, Noé, ugyebár három emberrel vív meg ezért a sebesült jószágért, amit, ahelyett, hogy hazavinne, megkopasztana és kisütne, elhamvaszt (!), mert hát ugyebár 2. vegetariánus (sőt, tulajdonképpen vegán). Ja. Meg alapból mindenki az ebben a sztoriban, aki jó srác - aki nem vega, az mind meghal. - Nos, kérdem én, mi EZ, ha nem bioterrorizmus?

3. Noé és a bukott őrzők krónikái 3. - a végítélet háborúja áradásának kezdete. - Na, ezen a ponton éreztem azt először, hogy egy vérbeli fantasy-val van dolgunk. Hiszen gondoljunk bele: az itt a képen nekünk háttal álló pasas címszereplőnk nagyfaterja (ő ugyebár a későbbiekben majd Sir Anthony Hopkins alakításában, idősebb kiadásban is feltűnik a vásznon), akit, úgymond "száműztek" Káin városaiból az Őrzőkkel együtt. Nade, Noé most majd visszavághat ezért, no meg apja meggyilkolásáért a bűnös emberiségnek, és még a természetfeletti is az ő oldalán áll! - Most mondjátok, hogy ez nem ideális alapszituáció ebben a műfajban! 

4. Ez a kép meg olyan, mintha egy nyolcvanas évekbeli soft-fantasy-ból vágták volna ki, amihez Ray Harrihausen készítette a bábokat. - Nem gondolom, hogy ez a felvétel sok kommentárt igényelne. Noé és családja egy Őrző tátrsaságában baktat az izlandi pusztában Bár sokan kritizálták őket, de nekem voltaképpen tetszenek az Őrzők, akik ugyebár bukott angyalokként vannak a kőpáncél rabáságára kényszerítve. Az esetlen mozgásuknak megvan a maga diszkrét bája - és tényleg van bennük valami Ray Harrihausen-es, na! 

5. "Két marék földet könnyedén, a Teremtésből elhoztam én!" - Elnézést a Weöres Sándortól kölcsönzött lírai momentumért, de remélem ezt még elnézitek nekem. A lényeg ugyebár az, hogy a nagyfatertől kapott, az Édenkertből származó magot elültetve hősünk egy óriási erdőt generál a semmi közepén, amiből majdan a bárka meg fog épülni. Ez a mozi egyik leghatásosabb pillanata és ennek a kibontakozását látjuk a képen. 

6. Hja, kérem! Így könnyű bárkát építeni! Ha az Őrzők minden melót elvégeznek, Noé meg süttetheti a hasát egész nap... 

7. Ja, ez itt Noé, tényleg. - Russel Crowe alakítása megbízható és profi munka. Az erős momentumokat persze a történet és ő maga is a film második felére tartogatja, amikor az igazán kemény, látványos megpróbáltatások érik protagonistánkat. Itt még könnyű határozott arckifejezéssel révedni a távolba...

8. Egyrészt állati faja a Bárka dizájnja, másrészt viszont mik azok a pálcikák? - Rengeteg minden tetszik ebben az óriási téglatestben. Például, hogy kicsit olyan, mint egy ősi város, vagy, hogy szemmel láthatóan nem az a fő funkciója, hogy hajózni lehessen vele (áramvonalasság és statika szempontjából egy tragédia), csak az, hogy fenn maradjon a vizen, becses rakományával együtt. Viszont a pálcikák állatira idegesítenek. Mi a franc az? Bambusz? Nád?  És mi a funkciója? Mert tartani ugye nem tart semmit, viszont állati csúnyán bámul a pofámba.   

9. Tíz nemzedékkel Ádám után. Aha. Én tényleg nem vagyok jó matekból, de asszem elhangzott a filmben, hogy most vagyunk Ádám után tíz nemzedékkel. Nem kételkedem benne, hogy az első emberpár leszármazottai termékenyek voltak, de képtelenségnek tartom, hogy tíz generáció alatt a képen láthatónál komolyabb embermennyiséget összehozhattak volna. Márpedig a filmben "Káin városairól" van szó, "melyek az egész Földet behálózzák". Naja. - Egyébként az itt látható arcok hamarosan betámadják majd a bárkát, mert már ugye esik az eső. 

10. Epikus csatajelenet? - Pipa! - Éppen ezzel a betámadással függ össze a film egyik legmarkánsabb szekvenciája, ahol a vízözön közepette az Őrzők előbb gyilkológépekként, majd "öngyilkos merénylőként" próbálják felartóztatni a bárkát megrohamozó emberáradatot. Ha valaki azt mondta volna, hogy lesz csatajelenet ebben a moziban, biztos kiröhögöm. Pedig... És nem is rossz... 

11. Emma Wattson? - Pipa! - Ugye feltűnt a plakáton? - Nos a filmben nem csak, hogy több jelenlét jut neki a puszta feltűnedezésnél, de egészen fantasztikus lehetőséget kap a kibontakozásra néhány igen erős drámai jelenetben az egyébként Ilát, Noé legidősebb fiának, Sémnek a párját (ez is tetszik, hogy itt még nincs semmi házasság, meg merev formula - csak összeállnak és úgy maradnak, oszt kész) alakító (most már bátran mondhatjuk) színésznő. 

12. Na, ha valaha is űrhajós válik belőletek, akkor sem valószínű, hogy így látjátok majd az öreg Földet. Gondolom ezt a félig megfőtt túrógombócot, mint planétánk látképét az űrből, tudományos szempontból csak kifogásolni lehetne - de most ne firtassuk ezt, hanem adjuk át magunkat a mesének 

13. "És ezt az emberiséget, hisz ember vagy, ne vesd meg..." - A mozi igazi drámai része a Bárkán zajlik, ahol Noénak még önmagával, a saját elveivel és hiteivel is számot kell vetnie, sőt, meg is kell hasonulnia, hogy végül aztán, mikor visszahúzódik a víz és a bárka megfeneklik az Ararát hegyén, jól leigya magát, ezzel próbálva meg oldani a feszültséget. A feszültséget, amit elsősorban az a kérdés okoz: megérdemli-e az emberiség a túlélést avagy sem? - Végeredményben ez az a dilemma, ami annyira aktutálissá teszi a filmet és annyira erőssé számunkra a mozi második órájának drámáját... 

14. The cast. Abban, hogy a válasz végül is igen lesz, az utolsó pillanatig kételkedni lehet és azért a happy end sem oszlat el bennünk minden kétséget efelől... Főleg, hogy Aronofsky-moziról van szó és ő azért szereti az ütős, arculcsapós befejezéseket. - De, mint a kép is bizonyítja, ez itt egyértelműen nem az. A felvételen egyébként utoljára sorakozik fel a szereplőgárda, élen RC-val, EW mellett a Sémet alakító Douglas Booth-szal és a jobb szélen a legkisebb fiút, Jáfetet megszemélyesítő Leo McHugh Carol-lal. A középső gyerek, Hám (Logan Larman) ugyan már meglépett, viszont itt van Noé Jennifer Connelly alakította párja. A rendezőnk által felettébb kedvelt színésznő szintén erős drámai pillanatokat adott a filmnek, bár a női karakterek közül valójában EW volt most a legjobb. 

15. Végszó. A Bárka szétszerelés közben. Az egész emberiség sorsa lenn, középen sűrűsödik össze. Az égen pedig ott a szívárvány, ami, mint a Könyv is megírta, a Szövetség jelképe Isten és az ember között. A kérdés már csak annyi, tényleg megérte-e? - Még ott hangzik a fülünkben, amikor Noé azt mondja: "szaporodjatok és sokasodjatok"... - De vajon tényleg olyan jó ez a Földnek? És nekünk? 

...

Egyébként csak nekem támadt BSG finálé-utánérzésem a film végén? :)