János barátom korábbi írásaiból ötletet merítve úgy gondoltam, hogy kicsit rendhagyóra fogom a Cinemax új sorozatáról, A sebész első évadjáról szóló ismertetésemet. Alapszituáció: az 1900-as évek eleji New Yorkban járunk. Néhányak számára még problémát jelent megérteni, hogy apró kórokozók felelősek a betegségekért. Rengeteg olyan műtét van, amibe úgy halnak bele emberek, hogy talán már csak egy félév kell, hogy valamelyik kórház orvosa kirukkoljon egy olyan eljárással, amivel a páciens megmenthető lett volna. A kokain még félúton botorkál a műtétek során bevett fájdalomcsillapító és a lecsúszott tömegek, bordélyházak közönsége körében terjedő kábítószer között. A Knickerbocker Hospital orvosai ebben a forgatagban próbálják morálisan többé-kevésbé sikeresen képviselni a gyógyításra tett esküjüket. A továbbiakban: 18+
A sorozat bátran nyúl a soundtrack témához és Cliff Martinez 80-as évekbeli futurisztikus szintetizátor zenéjét használja. Telitalálat. A látszólag ellentmondásos zene tökéletesen visszaadja Dr. John W. Thackery (Clive Owen) nyughatatlan személyiségét (valami olyan módon, ahogy Igor Sztravinszkij zenéje lüktet a Coco Chanel folytatott kapcsolatáról szóló filmben). De úgy érzem, hogy a zene választás a nagy reményű korszak jövőbe révedésének is szól.
2. Herman Barrow
Jeremy Bobb játssza a kórház gazdasági vezetőjét: Herman Barrowot, aki a Knick pénzalapját egy tőzsdei üzérkedése során elvesztette. Hogy a felelősség alól kibújjon, erkölcsi tartás híján, csederből vederbe vezeti a kórházat: uzsorát vesz fel, hogy ne tűnjön fel a balul végződött hazárdírozása. Így annak törlesztésére valamennyi Knickre szánt adományból lenyúl. A kórház elektromos rendszerét kóklerekkel csináltatja meg. Hullát rabol. Használt röntgengép beszerzésével nyerészkedik. A neki hitelező ír haramia, Bunky Collier (Danny Hoch) embereivel egy alkalommal tényleges veszélyt is jelent a kórház alkalmazottjaira. Sorszerű az is, hogy az a megkéselt rendőrtiszt is a Knickbe kerül, aki korábban megkereste Barrowot, hogy segítsen neki lányokat futtatni. Tipikus, hogy saját helyzetén is csak tovább ront korábbi hitelezőjének a kínai Ping Wuval (Perry Yung) történő láb alól történő eltételével. De a felelőtlenség nem csak az ő sajátossága: Thackery (C.O.) kokaintól befolyásolva lát neki a kísérleti vérátömlesztésnek, amibe egy gyermek páciense belehal. Dr. Algernon Edwards (André Holland) nem számol a társadalmi realitással, amikor sérvvel műtött néger betegét kórházi elszállásolás híján arra kéri, hogy saját belátásából két hétig maradjon ki a munkából. A felelőtlen hozzáállás miatt a Knick mind gazdaságilag, mind szakmailag izgalmasan vékony jégre tévedt.
3. Clive Owen
Clive Owen szerintem még soha korábban nem alakított ilyen meggyőzően. Pedig A krupiétől kezdve, a Golyózáporon, a jól sikerült Ernest Hemingway életrajzi filmen át Az ember gyermekéig mind-mind olyan alakítások voltak, amelyekkel már letett az asztalra. De vastapsot érdemelő módon formálja meg Dr. John W. Thackery nehezen játszható szerepét. Thackeryként hol a kokain hatása alatt izgatottan csörtet be a bemosakodóba, máskor delíriumos állapotban fekszik egy kínai bordélyház bemélyedésbe vackolt ágyán. Úgy nyer meg minket a karakterének, hogy az eljátszott szerepe személyiségéből (, a visszafogott érzelmeiből, sorszerű magányosságából) kifolyólag kevés azonosulási pontot kínál. Így a Thackery személye helyett eredményt hajszoló haladásba vetett hitéé lesz a főszerep.
4. történelmi utalások
Miután jól vannak elhelyezve a sorozatban, így szerethetőek. A cselekmény hátteréül szolgáló mozgalmas századeleji időszak, amúgy is hálás téma. Többször abban a helyzetben találjuk magunkat, hogy először láthatunk olyan berendezéseket, amelyek ma már bevettek a gyógyításban (mint a röntgen gép, vagy a mai tükrözéshez használt orvosi eszköz elődjének titulált intraszkóppal). A Knick orvosainak érdeklődő szemeivel fedezhetjük fel ezeket. Sőt Thackeryék (C.O.) felfedezései is történelmi utalásokká válnak. Bár a sajtó révén ebben a korban már széles körben ismertek Rockefellerék jótékonykodásai, a Panama-csatorna építése. De a sorozatban hatványozottan igaz az a definíció, mely szerint a hír csupán hírértéke révén válik azzá, ami: Captain August Robertson (Grainger Hines) mint a Knick mecénásaként tetszelgő üzletembert zavarja őt Rockefellerék adományozásai, a csatorna építésének ténye felett, mint külföldi szállításaiból élő kereskedőt nem siklatott át. Egy ízben Lucy Elkins (E.H.) az újságban megjelenő elferdített hírből "hámozza ki", hogy Thackery (C.O.) kokainért betört egy gyógyszertárba. De ez persze eltörpül (csupán annak egy folyománya) a Fülöp-szigeteki háború nyomában járó kokain hiány hírének a súlya mellett, amely meghatározza az utolsó néhány epizód cselekményét Thackery (C.O.) személyes válságává mélyülve. Persze ehhez a kokainról (a maitól eltérő) akkoriban rendelkezésre álló tudás történelmi háterére van szükségünk.
5. naturalista műtéti részek
Hogyan lehetne arról beszélni, hogy milyen mészárszéki körülmények uralkodtak akkoriban a műtőkbe?Sokszor még forradalminak hitt módszerek, mind amellett, hogy megmentették a páciensek életét, sem kevésbé voltak véresek mai szemmel. A sebész több műtéti jelenet (még ha a játékidő kis részét is teszik ki) ott kezdődik, ahol a kórházas sorozatok elkapják a képet. A legkevésbé sem vagyok egy gore rajongó. De a széria valahogy nagyon elkapta a műtőteremben lényeget. A készítőkben jó ízlésében bátran megbízhatunk: addig tartják ki a képeket, amíg az azt a bizonyos PLUSZT hozzáadja a sorozathoz. Arról nem is beszélve, hogy az orvosok minden műtétet hangosan kommentálnak a publikumuknak, így van időnk felkészülni rá, hogy mit fogunk látni, sőt amit elmagyaráznak nem hat olyan sokkolóan. Kicsit elkanyarodásnak tűnhet. De imádom, ahogy Thackery (C.O.) a női testet is naturalista módon közelíti meg. Egy ízben fejtegeti is a dolgot Lucy Elkins (Eva Hewson) számára. De szeretem azt a jelenetet, amikor az új módszert először a két kínai prostituálton próbálják ki.
+1 dolog, ami bosszantott (SPOILERES): az évadzáróban Thackery (C.O.) elvonóba kerül, és záróképben kiélesedik a HEROIN felirat az üvegcsén, akkor úgy éreztem, hogy pofán csapnak. A valós történelmi csavar ismeretében (a kokainosokat heroinnal próbálták egy időben leszoktatni) bravúros. De akkor is elég banálisan konzerválja a drogfüggő zseni karakterét. De remélem ettől függetlenül a felsorolt öt ponttal sikerül meggyőznöm titeket, hogy mennyivel többet kaptok hasonló társainál, ha ebbe a sorozatba belekezdtek...
5/5
(HGD)
