No hát gyorsan véget ért a második évad is...ebben oroszlán része van annak, hogy az első egymáshoz lazán kapcsolódó epizódjai után itt feszes történet mesélés van. A vezérfonal, ami végig megy az évadon a cég fennmaradásáért való harc: ami Daniel Hardman (David Costabile) elleni küzdelemben testesül meg. Talpon maradni Manhattanban élet-halál küzdelem, amihez gondolkodás nélkül cselekvő "pártkatonák" kellenek. Számomra kicsit bosszantó módon megvan D. Hardmannal szemben a kollektív ítélkezés. Kicsit visszásnak érzem az egészet, mert az első évaddal kapcsolatban írt posztomban ódákat zengtem Harvey Specter (Gabriel Macht) erkölcsi ítélőképességéről. H. Specter és Jessica  Pearson  (Gina Torres) konfliktusát én csupán a férfi kisszerű vesszőfutásának éreztem azért, hogy felkerüljön a neve Jessice P. neve mellé. Szerintem sajnos nem olyan okos ez az évadot, mint az első volt: H. Specter látványos tehetetlenségéből többször is szájkaratéba menekül, sokszor érzelmi alapon oldódnak meg olyan helyzetek, amikor valami frappáns csattanóra várnék, túl sokszor marad Mike Rossra (Patrick J. Adams) a megoldás. Kétes sikerrel jár az öltönyök mögé tekintés is: Harvey S. érzelmileg látszólag magabiztos, holott a környezetében mindenki azon töri magát, hogy a sablonos traumáit feltárja előttünk, Louis Litt (Rick Hoffman) karakteréből öltönyös bohócot csinálnak, de még így is erkölcsileg H. Specter fölött áll. M. Rossal noha vannak botlásai, de összességében minden rendben. Lehet megkérdeznétek: A rengeteg negatív észrevétel után mégis miért nézem a sorozatot? Mert az eddigiek alapján úgy érzem lehetnek vele szemben magas elvárásaim.

5/4

(HGD)